A 2011/2012 Magyar Kupa fõtáblájának 2.körében
Felsõtárkány - Budaörs
                            3 - 4
(0-1 2-2 2-4)

Felsõtárkány, 200 nézõ
Játékvezetõ: Karakó Ferenc (Szilágyi Norbert, Dr.Kulcsár Judit)

Budaörs összeállítása:
Esterházy - Csengõ (Pleván-46'), Lõrincz, Csobánki, Ódé - Horváth L. Lászka, Herczeg (Kollega-46') - Szûcs, Vattamány (Besztercei-58') Brkic.

Gólszerzõk:

 22.perc  0-1 Lászka (büntetõbõl)
 57.perc  1-1 Csóka
 62.perc  2-1 Csóka (büntetõbõl)
 81.perc  2-2 Besztercei
 93.perc  2-3 Szûcs
 98.perc  2-4 Kollega
108.perc 3-4 NagyV.

 

 

 

 

 

A gyönyörû fekvésû pályán az NB III-as csapat nem okozott különösebb meglepetést, azt játszotta, amit elõzetesen vártunk.
Beálltak védekezni és próbálták kihasználni a pálya okozta nehézségeket és gyors támadásokkal fõleg a jobboldalon mögénk kerülni.
A 28.percben egy szabálytalanságot követõen a hazaiak játékosa Nagy J. minõsíthetelen gondolatokat fogalmazott meg a játékvezetõ ténykedésérõ, ezért piros lapot kapott. A játék irányítása ezután is a mi kezünkben volt, sõt egy kezezést követõen Lászka büntetõbõl elõnyt is szerzett. Ezután szépen csendesen folydogált az elsõ félidõ.

A szünetben kettõs cserét hajtottunk végre (ebbõl Csengõ cseréje sérülés miatt volt), de Kollega beállásával dinamikusabb és progresszívebb lett a játékunk.
Sajnos a vendégek egy védelmi hibánkat kihasználva egyenlítettek, majd 3 percre rá egy ajándék büntetõt is kaptak, amelyet gólra váltottak.
Ekkor már nagyon feszültek voltak a játékosok, és különösen a kilátogató hazai nézõk. Büntetõhöz jutottunk a második félidõ közepén, de Lászka most is odarúgta, ahol az elözõ hálót ért, ám a mindvégig remekül védõ Molnár Róbert számított rá és kiütötte a második próbálkozást. Szerencsére a fiatalok gyorsabb játékot produkáltak és bár többször csak a kapufa és a szerencse mentette meg a hazaiakat a góltól, végül is Besztercei megszerezte elsõ budaörsi találatát a lefújás elõtti percekben, és jöhetett a hosszabbítás.

A hosszabbítás elsõ 15 percében mintha egy egész más Budaörs jött volna ki a pályára. Szellemesen és tetszetõsen játszottunk elõl és 5 perc alatt két gólt berámoltunk a hazaiak kapujába. Ezután érthetetlen módon kockázatot vállalva játszottunk elõrefelé, holott a kétgólos vezetés birtokában nyugodtan csordogálhatott volna a játékunk. Megérezték a hazaiak a lehetõséget és ismét kontrákkal próbálkoztak továbbra is inkább a jobboldalunkon. A kisérletezgetés eredményre vezetett, mert 12 perccel a lefújás elõtt ismét gólt szereztek, sõt további lehetõségeik is adódtak a kapunk elõtt. Sajnos mivel mi a kínálkozó lehetõségeinket megink kihagytuk, így joggal örültünk a végét jelzõ hármas sípszónak.
Nagyon elfáradtak a játékosok, de hoztuk a "kötelezõ" gyõzelmet és továbbjutottunk egy szimpatikus kiscsapat ellenében.